Fa nyílvessző választás

A nyílvessző kiválasztása egyszerűnek tűnő dolog, ám mégsem az. Amikor kilőjük a nyílvesszőnket, a találatunk a céltáblán 2 dologból tevődik össze:

  • Felszerelés (amit most csak lebutítva nézünk, mert ennél sokkal komplexebb)
    • Íj (mindennel, ami rajta van)
    • Nyílvessző
  • Emberi tényező

Az íj kategóriáknál az alapján történik a besorolás, hogy a felszerelés mennyire tudja segíteni az emberi tényezőt. Ezért nem lő egy fa reflex íjas egy csigás íjásszal egy kategóriában, mert ugye esélye sem lenne, ha azonosak a képességeik. Az emberi tényező minden kategóriában ugyanannyit számít, viszont a találatok értékei egyre jobbak, minél pontosabb lövésre képes a felszerelés.

Az íj és nyílvessző aránya itt most a lényeg, és erről is szól a cikk. Mit érünk a szuper íjunkkal, ha nincs hozzá megfelelő nyílvessző? Semmit. De még egy egyszerűbb íjjal is lehet szép szórást lőni, ha megfelelően vannak beállítva a nyílvesszőink.

Mi az, ami először eszébe jut az embernek a nyílvesszőről? A spine (magyarul merevség) érték. Ez az érték azt mutatja meg hogy a vesszőnk teste (fontos, hogy csak a test) milyen hajlási értéket mutat egy bizonyos erőhatásra. Ez egy olyan érték, ami a vessző testre utal. A méréshez a fatestet 2 ponton 28”-os (kb. 71,7cm) távolságú tartókra kell tenni, majd egy 1,94 fontos (kb. 880 gramm) súlyt kell a középpontnál ráakasztani, így egy mérőskála segítségével le kell olvasni, mennyit hajlik a fatest. Ezek alapján kategorizálni és szortírozni tudjuk leendő nyílvesszőink fatesteit.

A vessző hajlását a kilövéskor azonban más tényezők is meghatározzák. Mik ezek:
  • Húzáshossz
  • Az íj húzáshosszon mért ereje
  • Az íj sebessége (ami a vessző sebessége)
  • A vesszőnk tényleges hossza
  • A hegy súlya

Hogy is van ez? Menjünk sorban. Nem mindegy, hogy mondjuk egy 40#-os íjat mennyire húz ki egy íjász. Attól, hogy az van ráírva (pl. 40#/28”), lehet, hogy az ő húzáshosszán az az íj csak 36#, vagy éppen 45#, mivel minél jobban megfeszíti valaki ugyanazt az íjat, az annál erősebb. A húzáshossz nem csupán a testmagasságtól, hanem az íjászati stílustól függően (pl. fix pont, lovas íjász technika) is változhat. Átlagosan colonként 1,5-3# erősödéssel lehet számolni megközelítőleg átlagos húzáshosszon, azaz 26-30”-ig. Ezen érték fölött vagy alatt extrém eltérések is lehetnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezt nem lehet pontosan kiszámolni. Ezt meg kell mérni mérővessző és egy erőmérő segítségével. Először ki kell húzni a mérővesszőt az íjjal a megszokott módon, majd az erőmérővel a mérővesszőn leolvasott jelzésig szintén meg kell feszíteni. Az így mért érték lesz az íj ereje az íjász húzáshosszán.

Mindezeken túl (húzáshossz és erősség), minél gyorsabb az íj, annál merevebb vessző kell hozzá. Ennek oka könnyen belátható. Két íj lehet egy adott húzáshosszon azonos erősségű, mégis, bizonyos különbségek (az íj anyaga, mérete, előfeszítettsége stb.) miatt gyakran előfordul, hogy az egyik nagyobb mértékben gyorsít, azaz a vesszőre is nagyobb erőhatást mér. Ebben az esetben a gyorsabb íjhoz merevebb nyílvesszőt kell választani.

A vessző tényleges hossza abban az estben számít, ha az hosszabb, mint a húzáshossz. Miért? Egyszerű. Elég, ha az ember megfog egy tetszőleges fatestet a két végénél, majd annyira meghajlítja, hogy az eltörjön. Ha ezután a két darab egyikét újra kétfelé töri, ezt követően pedig a negyedrészt próbálja ismét eltörni – és így tovább – egy idő után eljut egy olyan méretig, amivel már nem boldogul. Pedig ugye 40#-os merevségű a fatest, de minél rövidebb, annál nehezebb meghajlítani, egy bizonyos hossz alatt pedig ez már nem is lehetséges. Ugyanazon fatest tehát annál lágyabb, minél hosszabbra hagyjuk, illetve a rövidítésével keményebbé tehető.

A hegy súlya. Mi hajlítja meg a vesszőt a lövés közben? Az íj persze, illetve a vessző ellenkező végén lévő hegy, ami a tehetetlenségénél fogva nyomást gyakorol a vesszőre. Nagyon fontos hogy a megfelelő súlyú hegyet rakd fel, hogy a vessző hajlása az ideális értéken belül maradjon.

Mi határozza meg még a vesszőt a merevségen kívül?
  • A vessző súlya
  • A tollazás módja és alakja
  • A fatest alakja, tömegközéppont

A vessző súlya annyiban lényeges, hogy befolyásolja a vessző esését. Minél nagyobb a súlybeli szórás, a lőtáv növekedésével annál jobban kijönnek a különbségek. Érdemes a fatesteket grammon belül választani, de csak akkor, ha már tényleg nem tudod másra fogni, hogy nem megy a lövés.

A tollak 3 dolgot csinálnak a vessződdel a levegőben.
  • Egy pontba kényszeríti a vessző nock felőli végét a levegőben
  • Forgatja a vesszőt (ezzel csökkenti a hullámzó mozgást)
  • Lassítja a vesszőt

Mindegyik nagyon fontos. Az első pont csak szimbolikus, és természetes. Elég csak egyszer kipróbálni, mit csinál a vessződ toll nélkül. A vessző forgása már annál izgalmasabb. A lövés után egy jól beállított vessző két pontja kicsivel a hegy előtt, és valamivel a nock után egy vonalban halad a cél felé, de a közepe jobbra-balra himbálódzik.

Ez a hullámmozgás minden egyes amplitudónál csökken, ahogy a vessződ sebessége is. Amennyiben ez a mozgás túl nagy, akkor lágy a vessződ és nem képes egy vonalban repülni, extrém esetben az íj el is törheti azt.

A vessző mozgása a kilövés pillanatában az íj markolatához képest

Amennyiben a vesszőt a tollak segítségével forgatjuk a levegőben, úgy ez a mozgás térben történik, azaz a vesszőt a tengelye körüli forgó mozgásra kényszeríti. Ez csökkenti a káros rezgéseket, és stabilizálja a vesszőt a középvonala irányába (centrifugális erő). Alap feladat. Próbáljon meg bárki egy biciklikereket megforgatni, majd a tengelyénél fogva eltéríteni. Nehéz lesz, mert a tengely vissza fog vágyni a saját pozíciójába. Sajnos ezt sem lehet túlzásba vinni, mert minél jobban csavarjuk a tollat, annál jobban lassítjuk a vesszőt. Vannak kifejezetten csavart tollazók, amivel extrém módon lehet a tollat rácsavarni a fatestre, de sima tollazóval is lehet csavarást csinálni, csak figyelni kell arra, hogy a tollak egyformán jobbos vagy balos állásúak legyenek. Egy garnitúra vesszőre vagy csak jobbos, vagy csak balos tollakat ragasztunk.

 

A fatest alakjai:
  • Hengeres
  • Dongás
  • Kúpos

A hengeres alak az ugye adott. A legtöbb vessző az. Végig az elejétől a végéig egyforma átmérővel rendelkezik.

A dongás vessző már sokkal érdekesebb. Ez a típus a hegynél vékonyabb, és onnan egyenletesen vastagszik kb. a vessző 2/3-áig, majd újra vékonyodik. A legvastagabb rész lehet egy pontban, de lehet egy szakaszon is. Mire való? Kettős szerepe van. Az egyik, hogy a vessző súlypontja hátrébb kerül, ettől lassabban és egyenletesebben fog esni a levegőben, A másik, hogy a vessző merevségi tulajdonságát módosítjuk vele. A vessző legerősebb pontja a vastag résznél lesz, ezzel a káros mozgások kisebbek lesznek, mivel a vessző nem középen kezd majd meghajlani, hanem a vessző hegye felé eltolt résznél, és a szinuszos mozgás is kisebb szakaszon fog a vesszőben keletkezni.

A kúpos vessző ugyanez, csak ott a vesszőnk végét még jobban merevítjük, és a súlypontja a is még hátrébb kerül. Én ilyet használok egyébként.

 

Tipikus jelenségek, amiket a vesszőnk is okozhat. (Azért „is”, mert az emberi tényezőt nem lehet számításon kívül hagyni)
  • Jobb kézzel feszítő íjásznak, balra mennek a vesszői.
    • Ez azt jelenti, hogy a vessződ merev. Próbáld a hegy súlyát növelni.
  • A vessző össze-vissza repül a levegőben.
    • Túl lágy a fatest. Csökkentsd a hegy súlyát, vagy ha lehetséges vágj le a vessződ hegy felőli végéből egy kicsit, amivel rövidíted, tehát merevíted. Ügyelj arra, hogy ne legyen túl rövid.
  • A függőleges középvonal kb. jó, de az egyik vessződ mindig feljebb, a másik mindig lejjebb megy.
    • Ezt okozhatja a vesszők eltérő súlya, esetleg hibás vagy eltérő tollazás, mivel a toll lassítja a vesszőt. Ezért ha az egyik vessződ jobban esik a másiknál, akkor az vagy nehezebb, vagy hamarabb lassul mint a többi.

Akkor hogy lehet, hogy egy vesszőre rá van írva: 45-50#-ig jó? Sehogy. Ez az érték a vessző fatestére utal. Hogy egy adott íjásznak éppen milyen a megfelelő, azt mindig az ő adottságai és az íja tulajdonságai határozzák meg.  A legjobb megoldás, ha az ember először szakmai segítséget kér, és utána saját magának finomhangolja a vesszőit.